- Mikor kezdtél gitározni és kinek a hatására? 

16 évesen kezdtem el gitározni, ezidőtájt kezdtem ugyanis rock zenét hallgatni. A nyári szünetben egy evezős túrán vettem részt, ahol esténként mindig előkerült egy gitár a tábortűznél és annyira megtetszett a dolog, hogy én is mindenképpen meg akartam tanulni játszani rajta. Így amint hazaértem meg is tettem ezügyben az első lépéseket. 

- Jártál tanárhoz, vagy autodidakta módon tanultál? 

Szerencsére szinte már a kezdetektől jártam tanárhoz, csak az első 2 hónapot töltöttem otthoni „prüntyögéssel”. Fantasztikus tanárom volt Bartha Tibor személyében, akivel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, neki köszönhetem, hogy a zene ennyire az életem részévé vált. Pár évvel később, gimnázium után, felvettek a Köbányai Zenei Stúdió gitár szakára, itt Maróthy Zolitól és Tornóczky Ferenctől tanultam tovább, hogy hogyan is kéne gitározni.  

- Milyen volt az első gitárod? Milyen volt az első erősítőd? 

Az első gitárom egy „fantasztikus” háromnegyedes román nylonhúros akusztikus gitár volt, amit 3000 forintért vásároltam a zsebpénzemből, szerencsére ezen nem sokáig kellett játszanom, mert karácsonyra szüleim megajándékoztak egy komolyabb Ibanez fémhúros akusztikus gitárral, amikor látták, hogy egyfolytában csak gitározom. Az első erősítőm 1 évvel később érkezett az első elektromos gitárral együtt (Samick) és ez egy egyszerű 50 wattos tranyós Marshall volt. Itt indult be igazán az őrület, innentől kezdve folyamatosan cserélgettem és fejlesztettem minden cuccomat, már-már beteges szintenJ. 

- Milyen gitárod van most? Miért pont ezt választottad? 

Az évek során rengeteg gitár futott rajtam keresztül, ilyen szempontból nyughatatlan vagyok, mindig az aktuális elképzelésemnek megfelelőt próbálom megtalálni. Az egyetlen dolog, amiben biztos vagyok 8 év gitározás után az az, hogy tremolós gitár nélkül nem lennék meg, így az Ibanezek állnak hozzám a legközelebb. Jelenleg egy Ibanez JS 1000 BTB és egy Ibanez RG custom 7 húroson játszom, mindkettőt nagyon szeretem, de a Satriani modell áll most hozzám a legközelebb. Azért választottam ezt, mert szeretem a mocskos, dögös és modern gitárhangot, ebben pedig maximálisan megtaláltam az elképzeléseimet. 

- Milyen erősítőt használsz? Miért pont ezt választottad? 

Nemrég került hozzám egy Peavey Triple XXX fej, amit borzasztóan megszerettem. Érdekes és nagyon egyedi hangja van, nagyon modern „disznó” torzítással. Eredetileg nem ilyet szerettem volna, hanem egy Peavey JSX-et, de sehol sem lehetett jó áron kifogni, végül kipróbáltam a Triple XXX-et is és emellett döntöttem. Nem túl sokoldalú erősítő, mert igaziból egy féle hangot tud, ami vagy bejön az embernek vagy nem. Én nagyon megtaláltam vele a számításaimat, és nem is szeretem az ezer hangú modellezős cuccokat, inkább tudjon valami kevesebbet, de azt nagyon jól! Egy Peavey 6505-ös 4*12-es ládával használom és nagyon szeretik egymást, rövid idő alatt elválaszthatatlanok lettekJ 

- Milyen effektet használsz? Miért pont ezt választottad? 

Effektek terén is a „kevesebb néha több” elven vagyok, „kisvasutat” használok, amit folyamatosan bővítek. Ezek kevésbé nyúlnak hozzá az erősítő hangjához, mint a multieffektek, ezért szeretem jobban ezt a megoldást, bár kétségtelen, hogy élőben nehezebb összevissza lépkedni rajtuk, mint mindent megoldani egyetlen gombbal. Jelenleg egy Dunlop 535 Q wah pedált, egy régi japán Boss DD-3-as delay pedált, egy szintén vintage Boss CE-1 chorus pedált és egy Boss OD-1 torzítót használok, de mivel ezen a téren is utolért az elmebaj, még sok változtatást tervezek a közeljövőbenJ. 

- Milyen húrokat, milyen pengetőt használsz? 

Húrokból változó, hogy mit használok. A 6 húrosra általában sima 9-es Ernie Ball, vagy Elixir húrokat rakok, a 7 húroson hibrid GHS-t használok. Pengetőkből az 1 miliseket szeretem, közepes méretű Ibanezt használok. 

- Mennyit szoktál gyakorolni és hogyan? 

Sajnos mostanában kevesebb időm marad a gitárral foglakozni, mint régebben. Amikor elkezdtem zenélni még csak erről szólt az életem, így akkor volt, hogy akár 6-8 órát is játszottam egy nap. Így munka mellett azért már más a helyzet, de próbálok rá minél több időt szakítani, igyekszem úgy alakítani az életem, hogy minden nap legyen gitár a kezemben. 

- Szoktál kottát, vagy tabulatúrát használni? 

Régebben sokat használtam, mostanában ha leszedek valamilyen számot, azt inkább fül alapján teszem. Azért néha előkerül egy-két kotta, főleg ha különböző futamokat, skálákat gyakorlok. 

- Van valami koncert előtti rituáléd? 

Nem vagyok babonás, fontosabbnak tartom a koncert előtti bemelegítést, mint valami hókuszpókuszt. 

- Ha sorba kellene állítani, akkor melyik lenne az első helyen: stúdió, koncert vagy próba? 

Természetesen a koncert! Imádok játszani, szeretek utazni és minél több helyen élőben előadni azt, ami az albumon van. Ha vidékre megyünk, mindig nagyon jó hangulatban telnek az utak, hülyére röhögjük magunkat, mire leérünk. Persze a próbák és a stúdió is nagyon jó, de teljesen más fíling. A koncertek adják az igazi értelmét a zenélésnek. 

- Annak idején az Alhanában kezdted. Változott a gitárjátékod azzal, hogy átkerültél a Tűzmadárba? 

Alapvetően a gitárjátékom nem ettől változott, hanem attól, hogy az évek során egyre több stílust ismertem meg, kinyílt a zenei érdeklődésem és egyre többféle zene hatott rám, valamint a sok gyakorlás után egyre több dolgot mertem bevállalni. Persze valamit a Tűzmadár is változtatott, hiszen más stílust képvisel a zenekar, így nyílván ehhez is „alkalmazkodni” kellett, de nem ez volt a meghatározó. 

- Hogy születnek a dalok a Tűzmadár zenekarban? Mennyire folysz bele a dalszerzési folyamatba? 

A dalszerzés nálunk mindig össze-vissza történik. Általában Schroti, Kristóf és én írjuk a számokat, de újabban, amióta Zsolti csatlakozott a csapathoz ő is kiveszi a részét a dalszerzésből. Van, hogy közösen rakjuk össze az általunk hozott témákból, de olyan is előfordul, hogy valaki komplett számot hoz. De persze mindig nyitottak vagyunk a másik ötletei felé, és próbáljuk úgy alakítani a számokat, hogy az minden zenekartag tetszését maximálisan elnyerje. 

- A Tűzmadárban dobos váltás történt. Mennyire nehezíti/nehezítheti ez meg egy gitáros dolgát a továbbiakban? Mennyire nehéz alkalmazkodni egy másik dobos játékához? 

Szerencsére, várakozásainkkal ellentétben, nagyon zökkenőmentesen alakult a dobos váltás. Bence nagyon magasra tette a mércét és nem gondoltuk, hogy egyhamar sikerül pótolni. Erre Haraszti Dávid (az új dobos) villámgyorsan rácáfolt. Már az első közös próbánkon láttuk, hogy itt nem lesz probléma. Folyamatosan fejlődik és hihetetlen gyorsan megtanulta a számokat. Egyáltalán nem okozott nehézséget megszokni, bár teljesen más stílusban dobol, mint Bence. Nagyon húzósan, ízesen és színesen játszik, pont ahogy kell, nagyon boldog vagyok, hogy végül ő csatlakozott a bandához, emberileg is tökéletesen beilleszkedett, ami talán mindennél fontosabb! 

- Melyek a kedvenc zenekaraid? 

Sokféle stílust szeretek, így nagyon sok a „kedvenc” zenekar. Az örök favorit talán a sajnos kicsit elcsépeltté vált Dream Theater, de ebben a stílusban nagyon szeretem még a Pain of Salvationt is. Szeretem a kicsit könnyebben emészthető modern rockos dolgokat is, mint a Green Day, Korn, Papa Roach, Linkin Park, Incubus, de közel áll hozzám a Slipknot és a Nevermore is. A jazz-rock is meghatározó műfaj lett a számomra, így nagyon kedvelem Scott Henderson, Victor Wooten, és Al di Meola különféle formációit, valamint a világhírre érdemes hazai European Mantrát.

- Kit tartasz a Magyarországon és a világon a legjobb gitárosnak? 

Magyarországon egyértelműen Lukács Péter a legjobb gitáros, nagyon nagy tudású, nagyon sokoldalú és nagyon „elmebeteg”, ami szerintem a sikeres gitározás záloga. Külföldön már kicsit nehezebb a helyzet. Ott legjobbat nem tudnék mondani, de akik a leginkább közel állnak hozzám azok  Joe Satriani, Steve Vai és Pat Matheny. 

- Van olyan kérdés, amit sosem tettek fel, de mindig meg szeretted volna válaszolni? 

-Szeretnél korán reggel dolgozni járni?

-Nem!! :)

- Milyen volt a 2007-es év a Tűzmadár számára? Milyen terveitek vannak erre az évre? 

2007 sok jót és sok nehézséget hozott a zenekar életében. Végre megjelent a második nagylemezünk, ami egy jóval letisztultabb, jóval modernebb és érettebb korong lett, mint az előző. Ez mindenképpen örömteli, pláne, hogy a fogadtatás is nagyon pozitív volt mind a szakma, mind pedig a közönség részéről. A koncertek szervezése azonban, sokszor tőlünk kívülálló dolgok miatt, nehézségekbe ütközött, ezért nem tudtunk annyit és annyi helyen játszani amennyit szerettünk volna. És Bence kilépése sem adott okot optimizmusra az év második szakaszában. De szerencsére Dávid ezt az elkeseredést maximálisan kompenzálta, így 2008 tavaszán mindenképpen egy turné keretében szeretnénk bejárni az ország jelentős részét, valamint hamarosan nekiállunk a 3. stúdióalbum előkészületeinek, ami majd 2009-ben várható.